Bosznia-Hercegovina fővárosában tanácskoznak január 31-e és február 3-a között a világ országainak tábori lelkészei. Az immáron 23. alkalommal megrendezett eseményen a résztvevők több fontos kérdést is megtárgyalnak, köztük pl. a hit, a biztonság és a béke között fennálló kapcsolatot, a vallási vezetők feladatvállalását a világ békéjéért, továbbá a tábori lelkészek szerepét a háborúk megelőzésében. A nemzetközi konferencián bemutatják az „As we forgive” (Miképpen mi is megbocsátunk) c. dokumentumfilmet, amelyet Ruanda kiengesztelődéséért készített Laura Waters Hinson rendezőnő az 1994-es népirtást követően. A konferencia szervezői között van Tomo Vukšić püspök, boszniai katonai ordinárius, Sladan Valjic atya, a helyi Ortodox Tábori Lelkészi Szolgálat irodavezetője, és Ismail Smajlovic, Bosznia-Hercegovina katonai muftija is.

A tábori lelkészek első nemzetközi konferenciájára 1990-ben került sor Stuttgartban, majd az évek során a világ számos országában összegyűltek a képviselők. Így pl. 2009-ben Dél-Afrikában a háborúk utáni újjáépítésről, 2010-ben Spanyolországban a vallás és a katonai haderők közötti kapcsolatról, míg 2011-ben, Csehországban a tábori lelkészek etikai támaszáról folytattak megbeszélést. A tábori lelkészek nemzetközi összejövetelét 1993-ban Budapest látta vendégül, amikor a képviselők a vallások szerepéről tárgyaltak a változások és konfliktusok idején.

Vatikáni Rádió

Észak-Egyiptom Nag Hammadi városában január 26-án, csütörtökön muzulmán bűnözők megöltek egy kopt keresztény vállalkozót mérnök fiával együtt. Valójában a gyilkosság sorozatos keresztények elleni zsarolások eredményeként történt, amint azt az Asia News hírügynökségtől megtudjuk. Négy nappal azelőtt Ahmed Saber közismert muzulmán gonosztevő hatalmas összeget követelt Moawad Asaad kopt építkezési vállalkozótól ahhoz, hogy folytathassa munkáját. A kopt vállalkozó visszautasította a zsarolást, emiatt fiával együtt megölték. A kettős gyilkosság után a kopt közösség több ezer tagja a kormány palota elé vonult, hogy követelje a tettesek letartóztatását és a keresztények elleni erőszak megszüntetését.

Kyrollos, a város kopt püspöke érthetetlennek tartja, hogy miért van még szabad lábon a gonosztevő, aki több alkalommal elrabolta kopt keresztények gyermekeit és pénzt követelt kiszabadításukért. Mindezzel a rendőrség és a hatóságok tisztában vannak. A püspök szerint a rendőrség és a muzulmánok teljes egészében felelősek azért a borzalomért, amelyben az észak-egyiptomi keresztények élnek. Kyrollos a kairói hatóságoktól és az egyiptomi belügyminisztériumtól követelte, hogy biztosítsa a koptok védelmét, akik állandó terrorban élnek és emberrablások áldozatai.

Vatikáni Rádió

Az állami rendelkezések közül a halálbüntetés eltörlése korszakalkotó lépést jelent a nemzet számára és döntő pillanat az emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából az országban – így nyilatkozott a Fides missziós hírügynökségnek Wenceslao Padilla püspök, ulánbátori apostoli prefektus. Cahjagín Elbegdordzs mongol államfő egy ideje már kérvényezte a törvény eltörlését, amelynek felfüggesztését már elérte korábban. Az egyház nagyon örül a hírnek, hiszen ez döntő lépés az emberi méltóság és a személy alapvető jogainak, mint pl. az élethez való jog tiszteletben tartása felé. A püspök gratulált a parlamentnek és az elnöknek a döntésért.

A mongol parlament január 5-én hagyta jóvá a polgári és a politikai jogokra vonatkozó nemzetközi egyezmény második protokollját. Az egyezményhez való csatlakozás értelmében az ország elkötelezi magát az ENSZ és a nemzetközi közösség előtt a halálbüntetés eltörlése és annak a jogrendből való eltávolítása mellett. Ennek az eredménynek az elérésében meghatározó szerepe volt a Szent Egyed Közösségnek, amely politikai és kulturális kezdeményezésekkel az iskolákban és az egyetemeken, továbbá média kampányokkal és aláírásgyűjtéssel mozdította elő a döntés megszületését. A civil társadalom összefogásának köszönhetően sikerült túllépni a legkeményebb akadályon: a mongol nép forradalmi pártjának képviselői, akik többségben vannak a parlamentben, ellenezték az indítványt. Eleinte elkötelezetten védelmezték a halálbüntetés megőrzését.

Padilla püspök a hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejtette véleményét az emberi jogok helyzetéről a volt kommunista országban: az emberi jogok tiszteletben tartása érezhetően javul Mongóliában. Jelenleg az egyház a gyermekek és a nők jogainak védelmére összpontosít. Az egyéni jogok védelmét illető legnagyobb kihívást a korrupció, a munkanélküliség, az erőszak, a közélet irányításának átláthatatlansága jelenti. A közel 700 személyből álló kis katolikus közösség az Evangélium értékeit képviselve hozzájárul Mongóliában a személynek az élethez és a tanuláshoz való jogának előmozdításához.

Vatikáni Rádió
Kép: geography.about.com

Az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) január 30-án, hétfőn közös záróközleményt tett közzé Genfben január 26-a és 28-a között megtartott találkozójáról. Az összejövetel résztvevői hangsúlyozták: szükség van a keresztények közös tanúságtételére a földrészünkön jelentkező új spirituális, demográfiai, politikai és gazdasági kihívásokkal szemben. A bizottság hangsúlyozta, hogy szükség van az érintett plébániák és helyi egyházak támogatására.

A vegyes bizottság, amely a két szervezet közötti párbeszéd legfőbb szerve, idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját.

Emmanuel franciaországi metropolita, a KEK elnöke megnyitó beszédében a jelenlegi gazdasági válságra utalva kifejtette: felmerül a kérdés, hogy Európa képes-e fenntartható politika megvalósítására az Európai Unióban? Szükség van olyan politikára, amely egyidejűleg tiszteletben tartja az emberi méltóságot, a környezetet és a kulturális különbözőségeket.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke megjegyezte, hogy az összejövetel a keresztény egységhét lezárását követő napon kezdődött. Az ökumenikus elkötelezettség olyan szükségszerűség, amely nem pusztán néhány szakértő feladata, hanem minden keresztényt érint. A katolikus egyház elkötelezte magát az ökumenizmus útján – mondta a bíboros.

Az egységtörekvés azonban nem pusztán emberi erőfeszítés, hanem spirituális feladat, amely igényli minden keresztény imáit, annak tudatában, hogy a látható egység Isten ajándéka. Az új evangelizáció, amelyben az utóbbi években a katolikus hívek elkötelezték magukat, nem választható el az ökumenizmus dimenziójától.

Alister McGrath, a londoni King’s College teológia professzora előadásában rámutatott: Európában a vallást magánügynek tekintik, amely nem befolyásolhatja a közéletet. A laikus állásfoglalást – helytelenül – semleges álláspontnak tekintik.

Európa egyes részein azonban az „új ateizmus” rendkívül nagy figyelmet ébresztett az Istennel kapcsolatos kérdés iránt. Az egyházaknak tehát lehetőségük nyílt arra, hogy részt vegyenek az intellektuális vitában, bemutatva, hogy a keresztény hit a társadalom javát szolgálja.

Giancarlo Blangiardo professzor a milánói egyetemről, azokról a demográfiai kihívásokról szólt, amelyekkel az egyházaknak és a társadalomnak szembe kell nézniük. Európa elöregedése kihat a jóléti társadalom rendszerére. A családmodellek is megváltoztak, egyre több a házasságon kívül születő gyermek. A professzor arra buzdította az egyházakat, hogy törekedjenek a család intézményének megerősítésére.

Cordelia Kopsch német lelkésznő, a KEK egyik elnökhelyettese megállapította, hogy Európában sok helyen csökken az egyházak tagjainak száma, valamint a pénzügyi erőforrások. A migráció jelenségének növekedése szükségessé teszi az intenzívebb vallásközi párbeszédet. Az egyházak ne vonuljanak vissza a magánszférába, mert ez megkérdőjelezi tanúságtételük hitelességét a közvélemény szemében.

Matthias Heinrich berlini segédpüspök egyházmegyéje tapasztalatairól számolt be. A keresztény üzenet átadásához szükség van egy „belső evangelizációra”, a keresztények hitének megerősítésére az egyházon belül, valamint megfelelő eszközöket kell számukra biztosítani a tágabb értelemben vett „külső evangelizáláshoz”.

A vegyes bizottság szolidaritását fejezte ki a nehéz helyzetben élő keresztények iránt, különös tekintettel a Közel-Keleten Egyiptomra és Szíriára, valamint Nigériára.

Vatikáni Rádió