Bosznia-Hercegovina fővárosában tanácskoznak január 31-e és február 3-a között a világ országainak tábori lelkészei. Az immáron 23. alkalommal megrendezett eseményen a résztvevők több fontos kérdést is megtárgyalnak, köztük pl. a hit, a biztonság és a béke között fennálló kapcsolatot, a vallási vezetők feladatvállalását a világ békéjéért, továbbá a tábori lelkészek szerepét a háborúk megelőzésében. A nemzetközi konferencián bemutatják az „As we forgive” (Miképpen mi is megbocsátunk) c. dokumentumfilmet, amelyet Ruanda kiengesztelődéséért készített Laura Waters Hinson rendezőnő az 1994-es népirtást követően. A konferencia szervezői között van Tomo Vukšić püspök, boszniai katonai ordinárius, Sladan Valjic atya, a helyi Ortodox Tábori Lelkészi Szolgálat irodavezetője, és Ismail Smajlovic, Bosznia-Hercegovina katonai muftija is.

A tábori lelkészek első nemzetközi konferenciájára 1990-ben került sor Stuttgartban, majd az évek során a világ számos országában összegyűltek a képviselők. Így pl. 2009-ben Dél-Afrikában a háborúk utáni újjáépítésről, 2010-ben Spanyolországban a vallás és a katonai haderők közötti kapcsolatról, míg 2011-ben, Csehországban a tábori lelkészek etikai támaszáról folytattak megbeszélést. A tábori lelkészek nemzetközi összejövetelét 1993-ban Budapest látta vendégül, amikor a képviselők a vallások szerepéről tárgyaltak a változások és konfliktusok idején.

Vatikáni Rádió

Az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) január 30-án, hétfőn közös záróközleményt tett közzé Genfben január 26-a és 28-a között megtartott találkozójáról. Az összejövetel résztvevői hangsúlyozták: szükség van a keresztények közös tanúságtételére a földrészünkön jelentkező új spirituális, demográfiai, politikai és gazdasági kihívásokkal szemben. A bizottság hangsúlyozta, hogy szükség van az érintett plébániák és helyi egyházak támogatására.

A vegyes bizottság, amely a két szervezet közötti párbeszéd legfőbb szerve, idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját.

Emmanuel franciaországi metropolita, a KEK elnöke megnyitó beszédében a jelenlegi gazdasági válságra utalva kifejtette: felmerül a kérdés, hogy Európa képes-e fenntartható politika megvalósítására az Európai Unióban? Szükség van olyan politikára, amely egyidejűleg tiszteletben tartja az emberi méltóságot, a környezetet és a kulturális különbözőségeket.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a CCEE elnöke megjegyezte, hogy az összejövetel a keresztény egységhét lezárását követő napon kezdődött. Az ökumenikus elkötelezettség olyan szükségszerűség, amely nem pusztán néhány szakértő feladata, hanem minden keresztényt érint. A katolikus egyház elkötelezte magát az ökumenizmus útján – mondta a bíboros.

Az egységtörekvés azonban nem pusztán emberi erőfeszítés, hanem spirituális feladat, amely igényli minden keresztény imáit, annak tudatában, hogy a látható egység Isten ajándéka. Az új evangelizáció, amelyben az utóbbi években a katolikus hívek elkötelezték magukat, nem választható el az ökumenizmus dimenziójától.

Alister McGrath, a londoni King’s College teológia professzora előadásában rámutatott: Európában a vallást magánügynek tekintik, amely nem befolyásolhatja a közéletet. A laikus állásfoglalást – helytelenül – semleges álláspontnak tekintik.

Európa egyes részein azonban az „új ateizmus” rendkívül nagy figyelmet ébresztett az Istennel kapcsolatos kérdés iránt. Az egyházaknak tehát lehetőségük nyílt arra, hogy részt vegyenek az intellektuális vitában, bemutatva, hogy a keresztény hit a társadalom javát szolgálja.

Giancarlo Blangiardo professzor a milánói egyetemről, azokról a demográfiai kihívásokról szólt, amelyekkel az egyházaknak és a társadalomnak szembe kell nézniük. Európa elöregedése kihat a jóléti társadalom rendszerére. A családmodellek is megváltoztak, egyre több a házasságon kívül születő gyermek. A professzor arra buzdította az egyházakat, hogy törekedjenek a család intézményének megerősítésére.

Cordelia Kopsch német lelkésznő, a KEK egyik elnökhelyettese megállapította, hogy Európában sok helyen csökken az egyházak tagjainak száma, valamint a pénzügyi erőforrások. A migráció jelenségének növekedése szükségessé teszi az intenzívebb vallásközi párbeszédet. Az egyházak ne vonuljanak vissza a magánszférába, mert ez megkérdőjelezi tanúságtételük hitelességét a közvélemény szemében.

Matthias Heinrich berlini segédpüspök egyházmegyéje tapasztalatairól számolt be. A keresztény üzenet átadásához szükség van egy „belső evangelizációra”, a keresztények hitének megerősítésére az egyházon belül, valamint megfelelő eszközöket kell számukra biztosítani a tágabb értelemben vett „külső evangelizáláshoz”.

A vegyes bizottság szolidaritását fejezte ki a nehéz helyzetben élő keresztények iránt, különös tekintettel a Közel-Keleten Egyiptomra és Szíriára, valamint Nigériára.

Vatikáni Rádió

Az eutanázia egy kiszolgáltatott helyzetben levő személy ellen elkövetett, állítólagos javát szolgáló, szándékos cselekedet vagy mulasztás által végrehajtott gyilkosság. Ezért mindig tiltani kell – ezt a döntést hozta január 25-én, szerdán az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Az alapelv egy élénk vita után került elfogadásra, amelyet az 1859. számú határozattal kapcsolatban folytattak le. Ez a betegek emberi méltóságát és jogait védi azzal a célkitűzéssel, hogy ösztönözzék az államokat a betegek akaratának figyelembe vételére. A Tanács döntésének értelmében az eutanáziát illetve az orvosi segítséggel végrehajtott öngyilkosságot mindig is tiltani kell.

Az Európa Tanács arra hívja azokat az államokat, amelyek törvénykezése még hiányos ebben a tekintetben, hogy hozzanak létre egy tervet (road map), amely segítségével harmonizálják előírásaikat az európai szerv által meghatározott alapelvekkel. Egyben az államok tájékoztassák a közvéleményt, az egészségügyi és jogi szakembereket a döntésről.
Ez a harmadik alkalom, hogy Strasbourgban az élet védelmére hozott döntés született. 2010-ben az Európa Tanács határozatot hozott az orvosok és egészségügyi dolgozók lelkiismereti szabadságának megerősítéséről. Az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig a múlt évben döntött arról, hogy nem létezik jog az eutanáziára, ugyanis nincs jogi alapja az emberi jogokra vonatkozó egyezményben.

Nagyon nagy jelentősége van az eutanáziával kapcsolatban hozott Európa Tanácsbeli döntésnek – nyilatkozta Aldo Giordano prelátus, a Szentszék Európa Tanács melletti állandó megfigyelője. Köszönetét fejezte ki a parlamenti képviselők bátor tevékenységének, különösen is a Néppárt Luca Volonté által vezetett csoportjának, amely ezt a meghatározó törvényjavaslatot bemutatta, és amely egy oldalas szöveget állított össze az élet és annak méltósága védelmében.

Egy másik fontos részlet, hogy egy parlamenti csoportnak sikerült bevezetnie a törvényszövegbe a következőt: „kétség esetén a döntésnek mindig az érdekelt fél életét kell védenie”. Évszázados bölcsesség húzódik ennek az alapelvnek a hátterében. Most már van remény arra, hogy e döntés szövegét figyelembe veszik európai és nemzeti szinten egyaránt a törvénykezésnek ezen a területén. A határozat új jelként értelmezhető, amely szerint szót nyer egy olyan Európa, amely vissza akarja adni az élet és a halál végtelen misztériumának az értelmét. Továbbá meg akarja erősíteni, hogy az életnek van értéke, amely nem önkényes döntésünktől függ. Úgy tűnik, hogy Európa belefáradt abba a kultúrába, amely dominánsnak hiszi magát és az élet megvetését igyekszik a szabadság hamis ideológiája mögé rejteni – írja az Osservatore Romano vatikáni napilap helyszíni tudósítója.

Vatikáni Rádió

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vatikáni hivatalos látogatása alkalmával felkereste a Róma központjában lévő Falconieri-palotát is.
A miniszterelnök-helyettes, aki Győriványi Gábor szentszéki magyar nagykövettel érkezett, rövid ittléte alatt megtekintette a magyar tulajdonban lévő műemlék épületet, találkozott a Római Magyar Akadémia vezetőivel, és a Pápai Magyar Intézetet is felkereste.
Tóth Tamás atya, a római Pápai Magyar Intézet rektorának tájékoztatója

Vatikáni Rádió