A Béke Nobel-díjas dél-afrikai anglikán érsek, Desmond Tutu októberben lesz 79 éves. Elhatározta, hogy nyilvános, közéleti tevékenységéből visszavonul.

Július 27-én, kedden Ghána fővárosában kezdte meg 15. plenáris ülését a szervezet, mintegy 200 bíboros, püspök, pap, szerzetes, szerzetesnő és világi hívő részvételével. A jubileumi összejövetel témája: „A SECAM 40 évvel születése után: az afrikai helyi egyház önállósága és távlatai”. A plenáris ülést Gabriel Charles Palmer Buckle, Accra érseke nyitotta meg. Rádiónknak adott interjújában az önállóság, önellátás témájára helyezte a hangsúlyt. „Önellátónak lenni annyit jelent, hogy tudunk másoknak is adni. Előzőleg mi kaptunk másoktól, most pedig bőségesen rendelkezünk hivatásokkal és segíthetjük az egyetemes egyházat küldetése teljesítésében. Továbbá adhatunk spiritualitásunkból is. Mindenki tudja, hogy az afrikaiak nagyon vallásosak. Vallásosságunk, amelyet a kereszténység megtisztított, egyben kulturális spiritualitás is, amely gazdagíthatja a katolikus egyházat” – mondta Buckle ghánai érsek.
Hozzátette: Afrika nem szigetelheti el magát a világ többi részétől. Eddig, mintegy 500 éven át a földrész nyersanyaggal látta el a többi kontinenst. Most nem pusztán munkaerőt kínál fel, hanem ennél sokkal többet: jól képzett személyeket egyházi szinten is. Fontos tehát, hogy Afrika tudatosítsa saját gazdagságát. Az afrikaiak továbbá azt kérik, hogy földrészüket tekintsék érettnek, a többi kontinenssel egyenrangúnak, amely szintén hozzájárul a világ fejlődéséhez.
A helyi egyház legjelentősebb kihívásai közül az accrai főpásztor a következőket emelte ki: „Szemináriumokat, katolikus iskolákat, egyetemeket kell építenünk a papi és szerzetesi hivatással rendelkezők számára, de azokra is gondolva, akik a politikai, társadalmi vagy kulturális életben kívánnak részt venni. A második kihívás természetesen a kiengesztelődés: a földrészen vannak olyan területek, ahol nincs béke. Minden lehetségest meg kell tennünk, hogy megteremtsük a békét. A kiengesztelődésre, a békére és az igazságosságra kell nevelnünk” – mondta rádiónknak adott interjújában Buckle érsek, ghánai főpásztor, a SECAM 15. plenáris ülésének alkalmából.

Vatikáni Rádió/Remény

A Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa július elsejétől 6-ig Eritreában tartózkodik, hogy megemlékezzen De Jacobis Szent Jusztin olasz misszionárius atya halálának 150. évfordulójáról. A szent hithirdetőt az eritreai helyi katolikus egyház Atyjaként tisztelik.
A bíboros a helyi hierarchia meghívására Leo Boccardi érsek, eritreai és szudáni apostoli nuncius kíséretében felkeresi Aszmara, Barentu és Keren keleti rítusú katolikus eparchiáit. Találkozik püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és világi hívekkel, tolmácsolva nekik XVI. Benedek pápa üdvözletét és áldását, valamint biztosítja őket a Keleti Egyházak Kongregációjának közelségéről. A három eparchia Etiópia és Eritrea „sui iuris”, sajátjogú egyházához tartozik, a Keleti Egyházak Kongregációjának hatásköre alatt áll.
De Jacobis Jusztin 1800-ban született dél-Itáliában. 18 évesen lépett be a lazarista Missziós Papok Kongregációjába, amelyet Páli Szent Vince alapított. 1839-ben elöljárói Abesszíniába küldték misszióba, apostoli prefektusi megbízatással. 1849-ben szentelték püspökké. Szent Jusztin az abesszíniai misszió megalapítója, Kelet-Afrika fáradhatatlan apostola, a hithirdetők tanítója, a bátorság és az önmegtagadás mintaképe volt. A térségben dúló keresztényüldözés során a missziós püspököt fogságba vetették, végül kiutasították az országból. 1860-ban végkimerülésben halt meg a sivatagban.
VI. Pál pápa 1975. október 26-án iktatta a szentek sorába a lazarista szerzetest.

Vatikáni Rádió/Remény

A FIFA, a Futball Világszervezet megtiltotta a játékosoknak a focipályákon a vallási és politikai jelvények használatát és nem engedélyezi a hitbeli gesztusok alkalmazását sem, hivatkozással a szervezet szabályának 4. pontjára, mely a játékosok öltözetéről és viselkedéséről rendelkezik. A 2009-ben ugyancsak Dél-Afrikában tartott labdarúgó konföderációs kupa során például a hívő brazil csapatkapitány, Lucio a végső győzelem megszerzésekor a pálya gyepszőnyegén áhítatosan imádkozott. Franck Ribéry, a franciák egyik kedvenc játékosa egy-egy gól után kezét széttárva és az égre emelve szokott imádkozni. Sok hívő focista keresztet vetve lép a pályára és a gólszerzők közül örömükben sokan letérdelnek és keresztet rajzolnak magukra.

Mostantól fogva azonban mindez lehetetlen, mert a vallási és politikai jelvények használatát betiltották. A brazil csapatot a FIFA tavaly azért marasztalta el és büntette meg, mert egy győztes meccs után közösen és hangosan mondtak el egy imát. A FIFA rendelkezése egyáltalán nem talált tetszésre a játékosok körében, de edzőik kérésére kötelesek tartani magukat a szabályokhoz.

Vatikáni Rádió/Remény
Foto: FIFA logo