|
Mongólia: az egyház elégedettségét fejezte ki a halálbüntetés eltörlése miatt |
|
Az állami rendelkezések közül a halálbüntetés eltörlése korszakalkotó lépést jelent a nemzet számára és döntő pillanat az emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából az országban – így nyilatkozott a Fides missziós hírügynökségnek Wenceslao Padilla püspök, ulánbátori apostoli prefektus. Cahjagín Elbegdordzs mongol államfő egy ideje már kérvényezte a törvény eltörlését, amelynek felfüggesztését már elérte korábban. Az egyház nagyon örül a hírnek, hiszen ez döntő lépés az emberi méltóság és a személy alapvető jogainak, mint pl. az élethez való jog tiszteletben tartása felé. A püspök gratulált a parlamentnek és az elnöknek a döntésért.
A mongol parlament január 5-én hagyta jóvá a polgári és a politikai jogokra vonatkozó nemzetközi egyezmény második protokollját. Az egyezményhez való csatlakozás értelmében az ország elkötelezi magát az ENSZ és a nemzetközi közösség előtt a halálbüntetés eltörlése és annak a jogrendből való eltávolítása mellett. Ennek az eredménynek az elérésében meghatározó szerepe volt a Szent Egyed Közösségnek, amely politikai és kulturális kezdeményezésekkel az iskolákban és az egyetemeken, továbbá média kampányokkal és aláírásgyűjtéssel mozdította elő a döntés megszületését. A civil társadalom összefogásának köszönhetően sikerült túllépni a legkeményebb akadályon: a mongol nép forradalmi pártjának képviselői, akik többségben vannak a parlamentben, ellenezték az indítványt. Eleinte elkötelezetten védelmezték a halálbüntetés megőrzését.
Padilla püspök a hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejtette véleményét az emberi jogok helyzetéről a volt kommunista országban: az emberi jogok tiszteletben tartása érezhetően javul Mongóliában. Jelenleg az egyház a gyermekek és a nők jogainak védelmére összpontosít. Az egyéni jogok védelmét illető legnagyobb kihívást a korrupció, a munkanélküliség, az erőszak, a közélet irányításának átláthatatlansága jelenti. A közel 700 személyből álló kis katolikus közösség az Evangélium értékeit képviselve hozzájárul Mongóliában a személynek az élethez és a tanuláshoz való jogának előmozdításához.
Vatikáni Rádió
Kép: geography.about.com
|
|
A jeruzsálemi latin katolikus pátriárka felhívása olasz katona zarándokokhoz |
|
„Kérlek benneteket, hogy ne hagyjatok minket sorsunkra és köszönetet mondok a Szentföld iránti mutatott szeretetért”. Ezekkel a szívhez szóló szavakkal fordult Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka egy 80 fős olasz katonai zarándoklathoz. Az olasz katonai ordinárius, Vincenzo Pelvi érsek által vezetett zarándoklat tagjainak a jeruzsálemi főpásztor még ezt mondta: „Kevés katona jár itt, ám túl sok katonát látunk az ellenőrző helyeken. Ti azért jöttetek ide, hogy megismerjétek a hit gyökereit. Arra kérek mindenkit, hogy amikor visszatértek Olaszországba beszéljetek a Szentföldről barátaitoknak és hozzátartozóitoknak, mondjátok azt, hogy látogassanak el ide és ti se feledkezzetek el a jeruzsálemi egyházról.”
Twal pátriárka a találkozó során ismertette a helyi keresztények helyzetét. Egész Jeruzsálemben összesen 10 ezer keresztény hívő él, akiket eltapos a muzulmánok és a zsidók tömege. „A mi hivatásunk az, hogy só és kovász legyünk, amint ti is azok kell, hogy legyetek az úgynevezett keresztény Európában. Az egyházhoz tartozók száma egyre fogy, de emiatt nekünk ne legyenek kisebbségi érzéseink.” A jeruzsálemi pátriárka szavai szerint a Szentföldnek ebben a pillanatban leginkább békére és normális életre van szüksége. Az izraeli megszállásra utalva ezt mondta: „Itt mindenhez engedélyre van szükség. Ahhoz, hogy a gyerekek iskolába járjanak, hogy a felnőttek utazzanak, dolgozhassanak, hogy meglátogathassák szent helyeiket. Normális életet szeretnénk, ahol nincsenek ellenőrző helyek és falak, amelyek elválasztanak. Mi nem élünk normális életet, ám tudjuk, hogy a kereszt hozzátartozik a mindennapok életéhez és kereszt mindaddig lesz, amíg lesznek olyan emberek, akik képesek hordozni azt.”
A jeruzsálemi katolikus pátriárka szerint az itt élő keresztényeknek hitre, identitástudatra és eszményekre van szükségük, azokra az értékekre, amelyeket a szentföldi katolikus iskolák tanítanak. „A híveinktől mi azt kérjük, hogy ne veszítsék el a hitet, az egyházhoz tartozást és ne hagyják el az országot, ne emigráljanak külföldre.” Vincenzo Pelvi olasz katonai érsek a találkozó során bejelentette, hogy szolidaritási kampányt indítanak Olaszországban a szentföldi keresztények megsegítésére.
Vatikáni Rádió |
|
Vallásközi tanulmányi napok Jeruzsálemben |
|
Az olasz külügyminisztérium és a Kultúra Pápai Tanácsa védnökségével december 4-e és 9-e között zsidó, keresztény és muzulmán vallási képviselők, tudósok folytattak megbeszélést az említett témáról. A találkozót az Apostolok Királynője Pápai Egyetem szervezésében a jeruzsálemi Miasszonyunk Pápai Intézetben tartották, néhány lépésre a Szent Sírtól és a zsidók, valamint muzulmánok számára szent helyektől. A résztvevők között volt Riccardo Di Segni, római főrabbi, Mustafa Abu Sway iszlám tudós a jeruzsálemi arab egyetemről, Costantino Sigismondi olasz asztrofizikus.
A találkozó végén kiadott sajtóközlemény megállapítja: a filozófusoknak, teológusoknak, tudósoknak közösen kell folytatniuk kutatásaikat, kölcsönösen gazdagítva egymást, miközben biztosabb léptekkel haladnak előre saját szakterületükön.
A tudomány és a hit kölcsönösen hatnak egymásra, olykor konfliktusba lépve egymással, máskor pozitívan. A kíváncsiság, ami Mózest az égő csipkebokorhoz elvezette, a mai tudósokat is arra ösztönzi, hogy kutassák a természetet. A tudós kritikai közelítésmódja nem zárja ki eleve az Istennel való találkozást, bár egyes zsidó gondolati iskolák szerint az élet nem elegendő arra, hogy az emberi tapasztalat mindkét területét megfelelő módon elmélyítsük.
A zsidóság, a kereszténység és az iszlám egyetértenek abban a tényben, hogy a természet Isten szavát a lehető „legengedelmesebben” fejezi ki, mint ahogy ezt gyakran állította Galileo Galilei. A tudományt művelni anélkül, hogy megértenénk a teremtett világ értelmét és végcélját, paradox helyzethez vezet. Mintha egy egyetemen egymás mellett működne két tanszék, amely nem vesz tudomást egymásról és a másik munkájáról, az „egyetemesség” elvárásaival pontosan ellentétes módon.
A teológusok és a tudósok eloszlathatják a kölcsönös bizalmatlanságot, ha párbeszédet folytatnak egymással. A katolikus egyetemek legyenek elég bátrak ahhoz, hogy megújítsák tantervüket, érvényre juttatva a tudományokban is a keresztény, katolikus sajátosságot. A globalizáció és gazdasági válság problémáival foglalkozó társadalom nem képes a problémák mélyére hatolni. A teológusok, filozófusok és tudósok feladata, hogy közösen találjanak megoldást a felmerülő kérdésekre – olvassuk a jeruzsálemi vallásközi tudományos találkozó záróközleményében.
Vatikáni Rádió |
|
Kim Dzsong Il halála fordulatot jelenthet az ország újraegyesítéséhez |
|
Peter Kang, a dél-koreai püspöki konferencia elnöke a Fides missziós hírügynökségnek adott nyilatkozatában kommentálta az észak-koreai elnök halálának hírét. „Reméljük, hogy az Úr elég bátorságot ad észak-koreai testvéreinknek ahhoz, hogy visszatérjenek a párbeszédre, a békére és a kiengesztelődésre épülő politikához” – fejtette ki többek között a főpásztor. Bárcsak az új helyzet következményeként tovább folytatódna az egyesítés felé vezető út. Az új elnök Kim Dzsong Un, az elhunyt 30 éves fia, túlságosan fiatal e tisztség betöltéséhez, nincs politikai tapasztalata és nem élvezi a nép nagy többségének bizalmát. Olyan vezető, akit senki nem ismer, és aki hirtelen került előtérbe – nyilatkozta Peter Kang dél-koreai püspök.
Kim Tea Sung tiszteletes, a „Vallások a békéért koreai konferencia” főtitkár helyettese elmondta, hogy az ország jövője jelenleg kényes kérdéseket vet fel. Az államfő halála várhatólag nagy űrt hagyott maga után és súlyos problémákat okozhat mind társadalmi, mind politikai téren. A hivatalos program szerint december 22-én találkozóra kerül sor a konferencia és északi partnerei között Észak-Koreában. A megbeszélés célja, hogy előkészítsék egy északi delegáció Dél-Koreába való látogatást. Az esemény beleilleszkedne a kétoldalú találkozók sorába, amelynek egyik állomását jelentette ez év szeptemberében dél-koreai vallási vezetők phenjani útja. A dél-koreai vallási képviselők abban reménykednek, hogy az új politikai vezetés tovább folytatja a kölcsönös véleménycserét, megerősíti az ország két része közötti szívélyes és baráti légkört.
Vatikáni Rádió |
|
|