Gyászol a kínai egyház. Augusztus 28-án szülővárosában, Toubao-ban, 91 éves korában elhunyt John Yang Shudao, Fuzhou nyugalmazott érseke. Két nappal halála előtt súlyos szívműködési zavarokkal kórházba szállították.
A kínai főpásztor 1919. április 16-án született. Filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott, majd 1947-ben pappá szentelték. Yang érsek annak a generációnak volt tagja, amely a Kínai Népköztársaság megszületése előtti időszakban nőtt fel.
26 évet töltött papként börtönben. 1955-ben ugyanis életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték hite miatt és azért, mert nem volt hajlandó megtagadni a pápát, mint a katolikus egyház vezetőjét. 1981-ben szabadult, majd újabb 3 évre bebörtönözték. A továbbiakban házi őrizetben vagy szigorú ellenőrzés alatt élt.
Mindazok akik ismerték őt határozott, buzgó és elkötelezett emberként jellemezték, aki nem engedett elveiből. Nagy szervezőképességgel rendelkezett annak ellenére, hogy egyházmegyéjének katolikus közössége súlyos gondokkal küzdött.
Szeptember 1-jén került sor John Yang Shudao nyugalmazott érsek temetésére szigorú hatósági felügyelet mellett. A világ hívei csatlakoznak Fuzhou katolikus hívei gyászához tisztelegve az elhunyt érsek személye előtt, aki hősies tanúságot tett az Evangélium hirdetésében és a hitéhez való hűségben bebörtönzött évei alatt is.

Vatikáni Rádió/Remény

Ez a témája a Dél-Koreában szeptember 1-5. között zajló tanácskozásnak, amelyet a Világiak Pápai Tanácsa védnökségével rendeznek. Az Ázsiai Püspöki Konferenciák Föderációja tagországainak több mint húsz küldöttsége, püspökök, szervezetek, egyházi mozgalmak és a Szentszék által elismert új közösségek képviselői, összesen 400 fő vitatja meg az hithirdetés problematikáját. Ez az időközönként összehívott tanácskozások arra is szolgálnak, hogy erősítsék a helyi egyházak kötődéseit az Apostoli Székhez. Ez alkalommal a kongresszus a missziós elkötelezettség kifejeződése is az ázsiai kontinens népei felé, ahol évezredes vallások és kultúrák vannak jelen, valamint azok felé a világi hívek felé, akik elkötelezettek a Krisztusról való tanúságtevésben és az Evangélium hirdetésében.
A tanácskozást Felipe Gomes jezsuita atya és Telesphore Toppo indiai bíboros nyitják meg, az egyház kétezer éves ázsiai missziójáról és az evangelizálás mai elvárásairól, feladatairól, kihívásairól szólva. Majd a különböző egyházi küldöttségek mutatják be saját pasztorális helyzetüket és a már bevezetett vagy elindításra váró kezdeményezéseiket. Kerekasztal beszélgetések során megvitatják a világiak állandó képzését, a keresztények tanúságtételét a munka, az iskola, a média és a politika területén, a szegények szolgálatában. Értékelik az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd terén megélt tapasztalatokat és az inkulturáció kezdeményezéseit. Figyelmet szentelnek az egyházi mozgalmak és új közösségek aktív jelenlétének is az ázsiai egyház missziójának megvalósításában. A kongresszust Stanisław Ryłko bíboros, a vatikáni dikasztérium elnöke zárja le, majd szentmisét mutatnak be a résztvevőknek a szöuli székesegyházban.

Vatikáni Rádió/Remény

Kép: utazas.sk

Továbbra is előtérben áll az izraeliek és palesztinok közötti megbeszélések szeptember 2-i újraindulása Washingtonban, amelyet Barack Obama amerikai elnök kezdeményezett. Megelégedésének közleményben adott hangot Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára. A palesztinok hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy az izraeliek állítsák meg a zsidó telepek további terjeszkedését Ciszjordániában a tárgyalások jó eredménye érdekében. A béke egyezmény elérését nehéznek, de lehetségesnek nevezte Netanyahu izraeli miniszterelnök azt kérve a másik féltől, hogy tegyen meg mindent a szkepticizmus elhárításáért. A tárgyalások kritikus pontjairól nyilatkozott rádiónknak William Shomali, a jeruzsálemi latin pátriárkátus segédpüspöke.
Elsőként az elfoglalt területekről való kivonulást emelte ki. Izraelnek ugyanis nem terve ezeknek a területeknek a teljes elhagyása. A második pont Jeruzsálem, amelyet Izrael kizárólagosan saját országa fővárosának tekinti. Amennyiben elfogadja megosztását és az óvárost a palesztinoknak adja, minden rendben lesz. Ha nem, nagy probléma lehet – állapította meg a jeruzsálemi katolikus főpásztor.
Hangsúlyozta, hogy a keresztények régóta imádkoznak a tárgyalások újra felvételéért, ezért örülnek a hírnek. Ugyanakkor kétségek is felmerülnek eredményes kimenetelére vonatkozóan, hiszen már sokadik alkalommal kezdik újra a megbeszéléseket, tehát csak korlátozottan lehet optimizmusról beszélni. Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság önmagában nem képes előrevinni egy tartós párbeszédet az ellentéteket hátrahagyva és az együttműködés tervéről tárgyalva. A siker attól függ, hogy az amerikaiak mekkora nyomást képesek gyakorolni a két félre, különösen Izraelre, hogy visszavonuljon.
Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a tárgyalások eredményessége megállítaná-e a keresztények kivándorlását a Szentföldről és visszahozná-e az onnan kitelepülteket, William Shomali püspök rámutatott:
A béke lenne a legjobb tényező a folyamat megállításához és a politikai, gazdasági helyzet javításához. A keresztények visszatérése teljesen az egyezménytől függ, mert az Izrael által megfogalmazott záradékok között szerepel a palesztin menekültek vissza nem térése, vagyis akiknek nincs palesztin személyigazolványuk, tehát 1967-ben itt éltek. Gyakorlatilag mindazok, akik 1967 előtt hagyták el az országot izraeli bojkott alatt állnak a visszatérést illetően. A keresztények jóindulatától is függ a helyzet, akiknek engedélyezett a visszatérés. Nagy részük azonban ezt nem tervezi, ugyanis külföldön jobb életkörülmények között élnek. Mi reméljük és imádkozunk azért, hogy visszajöjjenek – hangsúlyozta a jeruzsálemi főpásztor.
Alapvető célkitűzés marad a két állam megteremtése, amely egy amerikai ígéret. A két állam nélkül, nincs béke. XVI. Benedek is ezt mondta szentföldi látogatása során. A kérdés azonban az: A megszületendő palesztin állam tartós lenne-e? Rendelkezne-e egy állam minden alkotóelemével, vagyis birtokolná-e területeit, lenne-e fővárosa és megfelelő életfeltételei. Tehát egy valóban működőképes államra van szükség, amelyben megvan minden feltétel az élethez – hívta fel a figyelmet William Shomali, a jeruzsálemi latin pátriárkátus segédpüspöke.

Vatikáni Rádió/Remény

20 hónappal a feszültségek után, amely a Gáza elleni offenzívával kezdődött, újra indulnak a közvetlen béketárgyalásokat az izraeliek és palesztinok között. A Fehér Ház hivatalosan bejelentette, amely szerint szeptember 2-ára az érintett feleket Washingtonba hívták azzal a céllal, hogy egy éven belül lezárják a tárgyalásokat. Az évtizedek óta megoldatlan kérdések között szerepel a két állam határa, Jeruzsálem státusza, a menekültek visszatérése és az elfoglalt területek zsidó települései. A találkozón jelen lesz Abdullah jordán király és Mubarak egyiptomi elnök is. A tárgyalások minden érintett tagja megerősítette részvételét. Pierbattista Pizzaballa ferences atya, szentföldi kusztos a hír kapcsán nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak.
Hangsúlyozta, hogy egy ideje már felröppent ez a hír, de mint mindig, a Szentföldön ezekkel a dolgokkal kapcsolatban kezdeti távolságtartás érzékelhető. Nem első alkalommal fordul elő, nem is az első próbálkozás a közvetlen tárgyalásokra, amelyek végül semmilyen eredményt nem hoz. Őszintén szólva hűvös fogadtatásban részesült a hír – állapította meg a szentföldi kusztos.
Az első találkozás nagyon fontos lesz abból a szempontból, hogy meglássuk milyen a felek közötti hangulat és vajon elérhető-e egy kompromisszum. Ez ugyanis is nélkülözhetetlen a megegyezés megteremtéséhez. Nem sok végeredményt várunk, a várakozás pszichológiai jellegű a felek egymáshoz való viszonyulása terén. Mindenki számára a két nép, két állam megteremtése jelenti a perspektívát. Ezt az utat azonban elő kell készíteni és sokadik alkalommal újra meg kell állapítani a határidőket és a megvalósítás módjait.
Jelenleg súlyos probléma a palesztin autonómián belüli mély megosztottság, amely kapcsán felmerül a kérdés, hogy túl lehet-e lépni ezen. Ez egy nagyon súlyos akadály, amely számos problémát teremthet. Most nehéz előrelátni ennek egy azonnali vagy rövid időn belüli megoldását – mutatott rá Pierbattista Pizzaballa atya.
A zsidó telepesek problémája kapcsán hangsúlyozta, hogy ez kulcskérdés. Nagy bátorságot igényel mindkét fél részéről ennek megoldása: Izraelnek, hogy felfüggessze a telepek építését, a palesztinoknak a kompromisszumok miatt, amelyek elkerülhetetlenek lesznek. Karizmára, jó vezetőkre és a nemzetközi közösség támogatására lesz ehhez szükség.
Jeruzsálem státuszának kérdése az egyik legérzékenyebb pontja a tárgyalásoknak és még nehezebb a megoldása nemcsak gyakorlati, de jelképes mivolta miatt is. A nemzetközi közösség szerepe még meghatározóbb ebben a kérdésben.
Arra vonatkozóan, hogy a keresztények hogyan könnyíthetik meg a közel-keleti megbékélési folyamatot, Pierbattista Pizzaballa atya, szentföldi ferences kusztos a következőket válaszolta:
Nagyon kevés a keresztények száma a Szentföldön, kevesebb, mint 1% az arányuk, tehát sokat nem tudnak tenni. A nemzetközi közösséggel, a nagy mozgalmakkal és a világ egyházaival együtt segíthetnék egy, a békefolyamatnak kedvező mozgalom létrehozását. Ezáltal a két oldal erős pszichológiai támaszra találhatna az egész nemzetközi közösség részéről. Természetesen e mozgalom igyekezne bevonni és ösztönözni a helyi vezetőket is a találkozásba, az egymásközti párbeszédbe. A most minden bizonnyal hűvösen fogadott kezdeményezések támogatását is megteremthetné, mert ezek a találkozók véleményt formálnak, továbbá még ha hosszú távon is, de megoldási perspektívákat hoznak létre, ami nagyon fontos eleme a probléma felszámolásának – zárta a Vatikáni Rádiónak adott interjúját Pierbattista Pizzaballa atya, szentföldi ferences kusztos.

Vatikáni Rádió/Remény