A március 31-én megrendezett New York-i tanácskozásra küldött levelében a nemzetközi segélyszervezet hangsúlyozza, hogy a karibi szigetország civil társadalmának részvételére épülő újjáépítési tervet kell kidolgozni. A hosszú távú újjáépítést a helyi lakosság és cégek bevonására kell alapozni. Nagyon fontosnak tartják a civil társadalom támogatását. Javítani kell az ideiglenes táborok szálláshelyeit, az egészségügyi ellátást, valamint a jogrendet. Ösztönözzék az embereket, hogy találjanak megfelelő lakhelyet maguknak elnyerve az érintettek beleegyezését. Az újjáépítési terveket az egész országra terjesszék ki. Megoldásra vár a krónikus élelmiszer-biztonság hiánya. Befektetésekre van szükség a gazdasági növekedés érdekében a zöld energiapolitikába, az állatállományba, a kistermelők mezőgazdasági tevékenységébe, továbbá a környezet lepusztítása és az erdőirtás elleni küzdelembe.
A Caritas felhívásában figyelmeztet a nők és a gyermekek jogainak védelmére, amelyet prioritásként kell kezelni az újjáépítési tervekben. A legszegényebbek számára ingyenes orvosi ellátást kér a szervezet. Az igazságszolgáltatás megújítására, a korrupció kezelésére, tisztességes választásokra van szükség, hogy a tervek megvalósuljanak és a külföldi csapatok kivonulhassanak majd, miután a haiti rendőrség képes lesz fenntartani a biztonságot és biztosítani a polgárjogokat.

Az ENSZ 1992-ben március 22-ét a Víz világnapjává nyilvánította. Célja, hogy hangsúlyozzák minden földrész és ország vízhez való jogát, valamint elősegítsék a föld vízkészlete helyes felhasználásának fontosságát. 2010-ben a „Tiszta víz egy egészséges világért” címmel hívják fel a figyelmet a vízminőséggel kapcsolatos teendőkre valamint arra, hogy az emberiség érdekében elengedhetetlen az ökoszisztémák megőrzése és védelme. Fontos, hogy az egyes országok kormányai, a különböző nemzetközi szervezetek és közösségek vállalják fel a környezet védelméhez szükséges feladatokat, a vízszennyezéssel és víztisztítással kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai teendőket.

Vatikáni Rádió/Remény

Latin-Amerikában 2009-ben a katolikus egyház a legmagasabb árat fizette evangelizáló munkájáért. Az egész világon összesen 35 misszionáriust öltek meg, ebből 22 papot Latin-Amerikában, Brazíliában hat pap lett az erőszak és bűnözés áldozata. Megemlítjük, hogy Afrikában ebben az évben négy misszionárius vesztette életét, köztük egy szerzetesnő.

A Szentszék sajtóirodája szombaton délelőtt nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezi, hogy a pápa nevének, címerének és a pápai jelzőnek a használatához a Vatikán előzetes jóváhagyása szükséges.

A közleményben szószerint ez áll: