Pécs az egyetlen olyan magyarországi egyházmegye, amelynek alapítási dátuma ránk maradt. Az alapítás Győr várában, 1009. augusztus 23-án történt. Ekkor jelölték ki az  egyházmegye határait, első püspöke pedig Bonipert lett.

Még a történelem iránt érdeklődők közül is kevesen tudják, hogy pécsi püspök volt az első magyarországi latin nyelvű író, a hazai írásbeliség megteremtője, az első magyarországi egyetem alapítója, az első nyilvános könyvtár létrehozója, az első, aki a reformkorban elsőként szólalt fel magyar nyelven a felsőház ülésén. Az egyházmegye nyolcvanegy püspöke közül kettő is hősi halált halt, életét áldozva a hazáért. Pécs első püspöke, Bonipert külföldről érkezett, 1036-ig állt a pécsi egyházmegye élén. Szent Mór (1036-1075) volt az egyházmegye második szent életű püspöke. Bencés szerzetes, majd pannonhalmi apát volt, s az első magyarországi latin nyelvű írót tisztelhetjük személyében. Bertalan a XIII. század nagy pécsi püspökei közé tartozott, aki ott volt a muhi csatában, közreműködött az egyetlen ma is működő magyar alapítású szerzetesrend, a pálos közösség létrehozásában. Vilmos (1361-1374) püspök neves diplomata volt, ő szerezte meg a pápai engedélyt az első magyarországi egyetem alapításához. Albeni Henrik 1444-ben, a várnai csatában halt hősi halált, mint ahogy Mohácsnál 1526-ban Csulai Móré Fülöp püspök is. Nem feledkezhetünk el Janus Pannoniusról, a jeles humanistáról, aki keveset tartózkodott székvárosában, ám igyekezett ott egy humanista kört kialakítani, és értékes könyvtárat rendezett be. Utódai közül többen is a reneszánsz nagy mecénásai voltak. Kiemelkedik Szatmári György (1505-1521), aki a székesegyház Corpus Christi-kápolnájában ma is megcsodálható vörös márvány pasztofóriumot készíttette. 1543-ban Pécs és az egyházmegye egész területe török fennhatóság alá került. 1687-től, a törökök kiűzésétől az egyházmegyében gyakorlatilag mindent elölről kellett kezdeni.

Az egyházmegye XVIII. századi virágkorát Klimo György püspök idején élte, amikor is megújult az egyházmegye teljes templomhálózata, a püspök nyilvános könyvtárat, püspöki nyomdát és csillagvizsgálót alapított. Kevésbé ismert, hogy augusztus 20-ának Szent István ünnepévé, illetve országos ünneppé való nyilvánítása Klimo püspök kezdeményezésére történt. Utóda, Eszterházy Pál László püspök nevéhez fűződik többek között a püspökszentlászlói rezidencia és az arborétum létesítése, valamint a Jogakadémia alapítása. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt Szepesy Ignác püspök (1828-1838), aki először szólalt fel magyarul a felsőházban, elrendelte a magyar nyelvű anyakönyvezést, megszervezte az anyanyelvi népoktatást. Utódai közül kiemelkedik Scitovszky János (1838-1849), a későbbi esztergomi érsek. Dulánszky Nándor püspöksége idején, 1882 és 1891 között zajlott a pécsi székesegyház nagyszabású átépítése, amelynek eredménye a ma is álló impozáns négytornyú püspöki bazilika. Zichy Gyula püspöknek (1905-1926) nagy szerepe volt a pozsonyi egyetem Pécsre költöztetésében, utóda, Virág Ferenc  (1926-1958) pedig gyarapította az egyházmegyében működő szerzetesrendek számát. A II. világháború utáni kommunista diktatúra időszakában Cserháti József (1961-1989) püspöki tevékenysége emelkedik ki, amikor is a II. Vatikáni Zsinat szellemében megkezdődött egy belső megújulási folyamat. Az ezer esztendő története arról tanúskodik, hogy az egyház kultúra- és értékteremtő tevékenysége mellett mindig erőt adott az embereknek a jövő építéséhez is.

Pécsi Egyházmegye/Remény