Pénteken délelőtt tette közzé a Vatikán az Urunk színeváltozása ünnepén aláírt pápai üzenetet a jövő évben augusztus 16-21. között Madridban megrendezésre kerülő nemzetközi összejövetelre. A találkozó mottóját a Kolosszeiekhez írt levélből választotta a Szentatya: „Verjetek benne gyökeret, épüljetek rá és erősödjetek meg a hitben!” (Kol 2,7). Az üzenet hat részre tagolódik, amelyet röviden összefoglalunk.
A fiatalokhoz szóló levele elején XVI. Benedek felidézi a 2008-as sydneyi Ifjúsági Világtalálkozót. Majd utal az 1989-es Santiago de Compostela-ban megrendezettre, amely a Berlini Fal történelmi leomlása előtt néhány hónappal zajlott. Most pedig amikor Európának olyan nagy szüksége van keresztény gyökereinek újra felfedezésére Spanyolországban gyűlnek össze a fiatalok. A pápa hívja őket erre a rendezvényre, amely nagyon fontos az európai és az egyetemes egyház részére. Szeretné, ha hívők és nem hívők egyaránt meg tudnák élni ezt a tapasztalatot: a feltámadt és élő Jézus és irántunk való szeretetének élményét, amely meghatározó lehet egy életre.
1. rész: Legnagyobb vágyaitok forrása
Minden korban a fiatalok erős vágyat éreznek arra, hogy a személyek közötti kapcsolatokat az igazságban és a szolidaritásban éljék meg. A pápa felidézi saját gyermekkorát, amikor a nemzetszocialista diktatúra és a háború idején úgymond „magukba voltak zárva” az uralkodó hatalom által. Ki akartak szabadulni ebből, hogy beléphessenek az emberi lét lehetőségeinek teljességébe. Ez a megszokotton túlra való eljutás vágya minden nemzedékben benne él. Az ember arra lett teremtve, ami nagy, tehát a végtelenre. Nem elegendő számára semmi más. Isten az élet ezért minden teremtmény az életre törekszik, közülük is egyedi és különleges módon az ember, aki Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve. A személy a szeretetre, az örömre és a békére vágyik. Értelmetlen tehát azzal álltatni magunkat, hogy Isten kirekesztésével él majd igazán az ember. Isten eltávolítása megegyezik ettől a forrástól való elkülönüléssel és kétségtelenül a teljesség és az öröm hiányával. A jelenlegi kultúra elsősorban Nyugaton Isten kizárására törekszik, még akkor is, ha az értékek összessége, amelyek a társadalom alapját képezik az Evangéliumból származnak: a személy méltósága, a szolidaritás, a munka és a család. Elutasítják a kereszténységet, megtagadják a kapott hit kincsét, a mély belső identitás elvesztésének kockázatával. Az elterjedt relativizmus szerint minden egyenlő, nem létezik semmilyen igazság vagy abszolút viszonyítási pont. Nem valódi szabadságot, hanem instabilitást, elkallódást és a pillanatnyi divatokhoz való alkalmazkodást eredményez. A fiataloknak joguk van megkapni az előző nemzedékektől azokat a biztos pontokat, amelyek alapján meghozhatják saját döntéseiket és saját életüket építhetik.
2.rész: Krisztusban gyökerezve és rá épülve
A keresztény hit nemcsak az igazságok hitét jelenti, hanem elsősorban a személyes kapcsolatot Jézus Krisztussal. Az Isten Fiával való találkozás ez, aki az egész létezésnek új dinamizmust ad. Amikor személyes kapcsolatba lépünk Vele, Krisztus feltárja előttünk saját identitásunkat és barátságában az élet növekszik és teljességében megvalósul. A hit által verünk gyökeret Krisztusban. A fiatalokhoz fordulva a pápa hangsúlyozza, hogy Krisztussal képesek lesznek bátran és reménnyel szembenézni a nehézségekkel, a problémákkal, a csalódásokkal és a vereségekkel is. Állandóan könnyebbnél könnyebb ajánlatokat kapnak, amelyekben aztán csalódnak és amelyek nem adnak nekik nyugalmat és örömet. Csakis Isten Szava jelöli ki a hiteles utat számunkra. Arra bíztatja a fiatalokat, hogy fogadják hálával a lelki ajándékot, amelyet a családtól kaptak és kötelezzék el magukat, hogy felelősen válaszoljanak Isten hívására felnőtté válva a hitben.
3. rész: Erősek a hitben
A tapasztalat azt mutatja, hogy az Isten nélküli világ pokollá változik. Előtérbe kerül az egoizmus, a családok megosztottsága, a személyek és népek közötti gyűlölet, a szeretet, az öröm és a remény hiánya. Ahol viszont az emberek és a népek befogadják Isten jelenlétét, az igazságban imádják és meghallgatják szavát, ott konkrétan megvalósul a szeretet civilizációja, amelyben mindenkit tiszteletben tartanak saját méltóságában, ott növekszik a szeretetközösség gyümölcseivel együtt, amelyeket magával hoz. Péter apostol utódaként XVI. Benedek meg akarja erősíteni a fiatalokat a hitben.
Gyakran a kereszt félelmet kelt, mert az élet tagadásának tűnik. Valójában éppen ellenkezőleg! – mutat rá a Szentatya. Az Isten embernek adott „igen”-je szeretetének legmagasabb rendű kifejeződése és a forrás, amelyből az örök élet fakad. Mindig rendelkezésére áll annak, aki felemeli tekintetét a kereszt felé. A pápa Jézus keresztjének befogadására buzdítja a fiatalokat, amely Isten szeretetének a jele és az új élet forrása. A meghalt és feltámadott Krisztuson kívül nem létezik üdvözülés! – figyelmeztet a Szentatya.

Vatikáni Rádió/Remény
Kép: AFP

Tarcisio Bertone bíboros államtitkár szeptember 3-án táviratot küldött a Szentatya megbízásából Erdő Péter bíborosnak, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa elnökének (CCEE) a napokban zajló „zöld” zarándoklat alkalmából.
A táviratban XVI. Benedek pápa üdvözli a Magyarországról induló Szlovákián át az Ausztriában található máriazelli kegyhelyhez érkező zarándoklatot. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa által kezdeményezett zarándoklat célja, hogy a teremtett világ védelmének fontos témájára irányítsa a figyelmet. A Szentatya jókívánságokkal teli üdvözletét küldi minden résztvevőnek azt remélve, hogy ez a jelentős esemény a környezet megóvása érdekében megújult feladatvállaláshoz vezet; megerősíti a teremtés isteni adományának járó elengedhetetlen tiszteletet. A Szentatya bőséges mennyei fény kiáradását kérve örömmel küldi apostoli áldását Erdő Péter bíborosra, a zarándoklat résztvevőire és rendezőire.

Vatikáni Rádió/Remény
Kép: REUTERS

Shimon Peres csütörtökön délelőtt fél 10-kor kezdte meg látogatását a Castel Gandolfo-i kertekben tett sétával, amely során elidőzött Domitianus császár villájának romjainál és a Belvedere parkban. 10 órakor találkozott Tarcisio Bertone bíboros államtitkárral és Dominique Mamberti érsekkel, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkárával. A megbeszélés fél óráig tartott. Ezt követően XVI. Benedek fogadta Izrael Állam elnökét. Az angol nyelvű találkozó 40 perces volt. E során Shimon Peres egy ezüst menórát adott ajándékba a pápának, amely egy izraeli művész alkotása. A kb. 30 cm magas hétágú gyertyatartón az elnök személyes üzenete olvasható: „XVI. Benedek pápának, a Pásztornak, aki az áldások és a béke földjére akar vezetni bennünket. Nagy tisztelettel, Shimon Peres, Izrael Állam elnöke.
A pápa egy travertin kő keretbe helyezett kb. 14 cm átmérőjű bronz-medált ajándékozott az izraeli államfőnek. Annak a medálnak a másolata, amelyet VII. Sándor pápa helyezett el 1657-ben a Szent Péter bazilika északi oszlopsorának alapkövébe. A medálon Bernini elképzelései alapján, a Szent Péter tér rendezésének kezdeti terve látható.

Vatikáni Rádió/Remény
Kép: REUTERS

A Szentatya a hagyományos szerda délelőtti audienciát a szokástól eltérően, a hívek nagy számára való tekintettel nem a Castel Gandolfo-i pápai rezidencia udvarán tartotta meg, hanem a palota kapujában helyezték el karosszékét. Innen köszöntötte a több mint ötezer zarándokot, arra buzdítva a nagy számban jelen lévő fiatalokat, hogy kötelezzék el magukat a béke és az igazságosság érdekében.
A magyar zarándokokhoz a pápa a következő köszöntést intézte:
„Szeretettel köszöntöm a magyar zarándokokat, különösen a Pécsi Ciszterci Gimnázium tanárait és tanulóit. A ma kezdődő iskolaév legyen alkalom arra, hogy hangsúlyozzuk a katolikus iskolák fontosságát. Apostoli áldásommal. Dicsértessék a Jézus Krisztus!”
A Szentatya katekézisét Bingeni Szent Hildegárd, a középkorban élt német bencés apátnőről tartotta. Emlékeztetett Tiszteletre méltó II. János Pál 1988-ban kiadott „Mulieris dignitatem” k. apostoli levelére, amely a nők méltóságáról szólt. Ebben a dokumentumban II. János Pál rámutatott arra az értékes szerepre, amelyet a nők mindig is betöltöttek az egyház életében. Megköszönte az egyház nevében az ún. „női géniusz” minden megnyilvánulását a történelem során minden nép és nemzet életében. Köszönetet mondott mindazokért a karizmákért, amelyeket a Szentlélek ajándékozott a nőknek Isten népe történelmében. Köszönetét fejezte ki továbbá a nők hite, reménye és szeretete révén elért győzelmekért, a női életszentség minden gyümölcséért (31. pont).
Miután idézte előde tanítását, XVI. Benedek rátért Bingeni Szent Hildegárd életének ismertetésére. A misztikus bencés szerzetesnő nemesi családban született 1098-ban és már kezdettől fogva szülei Isten szolgálatára szánták. Nagyon fiatalon bekerült a bencés szerzetesnők disibodenberg-i kolostorába, ahol 1112-15 között Bambergi Szent Ottó püspök kezéből vette át a szerzetesi fátylat. 1136-ban a nővérek Hildegárdot választották meg apátnőjükké. Mint klauzúrás szerzetesnő, kitűnt műveltségével, spirituális adottságaival. Szakértelemmel nézett szembe a szerzetesi élet gyakorlati kérdéseivel. Tekintélyének gyakorlása példaadó minden szerzetesi közösség számára. A korabeli tanúságok szerint az apátnő és rendtársai versengve szolgálták egymást.
Hildegárdnak apátnői megbízatása során misztikus látomásokban volt része, amelyeket lelki tanácsadójának és egy rendtársának tárt fel bizalmasan. Látnoki adottságai miatt a „német (teuton) prófétanő” névvel illették, ami az idők jeleinek megfejtésére vonatkozott. Mint ahogy ez a valódi misztikusok esetében történik, Hildegárd is alá kívánta vetni magát tudós személyek tekintélyének, hogy megértse látomásainak eredetét. Attól félt ugyanis, hogy azok illúziók gyümölcsei, nem pedig Istentől származnak. Kora legkiemelkedőbb egyházi személyiségeihez fordult: Clairvaux-i Szent Bernáthoz, akitől bátorítást kapott, majd Szent III. Jenő pápához, aki szintén megerősítette a látomások isteni eredetét. A pápa a trier-i zsinaton felolvasott egy szöveget, amelyet Szent Hildegárd mondott tollba, majd engedélyezte a misztikus bencés szerzetesnőnek, hogy leírja látomásait és azokról nyilvánosan beszéljen.
„Kedves barátaim, ez a Szentlélek hiteles megtapasztalásának pecsétje, minden karizma forrása: a természetfeletti adottságok letéteményese soha nem dicsekszik képességeivel, azokra nem hívja fel tüntetőleg a figyelmet és főleg maradéktalanul engedelmeskedik az egyházi hatóságoknak. A Szentlélek által szétosztott ajándékok ugyanis mind az egyház építését szolgálják. Az egyház pedig, lelkipásztorain keresztül felismeri az ajándékok hitelességét” – mondta szerda délelőtti katekézisében XVI. Benedek pápa.
Már előre jelezte, hogy jövő szerdán tovább folytatja elmélkedését erről a nagy „prófétanőről”, akinek tanítása ma is rendkívül időszerű: bátran felismerte korában az idők jeleit. Írásaiban foglalkozott a természettel, az orvostudománnyal, költészettel, zenével. Szerette Krisztust és egyházát, amely abban az időben is szenvedett, mert papjainak és világi híveinek bűnei sebezték meg.
A különféle nyelveken elhangzott köszöntései során a Szentatya spanyolul üzent azoknak a fiataloknak, akik hamarosan Venezuelában tartják harmadik latin-amerikai kongresszusukat. Az összejövetel legyen alkalom arra, hogy személyesen találkozzanak az Úrral és meghallják Szavát. Nem csalódnak benne, mert Isten szeretet- és üdvösségterve mindannyiuknak szól. A pápa bízik a fiatalokban és arra kéri Istent: segítse őket, hogy Krisztus hiteles tanítványaiként éljék meg az evangéliumi értékeket, azokat bátran adják át társaiknak. Építsenek igazságosabb és kiengesztelődött világot. Megéri, hogy elkötelezzék magukat ebben a szép küldetésben – hangzott a Szentatya buzdítása a szerda délelőtti általános kihallgatás végén.

Vatikáni Rádió/Remény
Kép: REUTERS